Egy boltban a hálózat kiesése nem informatikai kérdés, hanem forgalmi. Ha a kassza megáll, akkor a sor is megáll, a vevő pedig nem vár: leteszi a kosarat és elmegy. Az elmaradt forgalmat senki nem téríti meg.
Az internet ráadásul nem csak akkor esik ki, amikor „elmegy”. Sokkal gyakoribb, hogy lassú lesz vagy szakadozik – és egy olyan kassza, ami minden művelethez szerverre vár, ilyenkor is használhatatlan, pedig papíron van kapcsolat.
Kétféle felépítés, két különböző nap
A böngészőből futó kassza kényelmes: nem kell telepíteni, bárhonnan elérhető. Cserébe minden művelethez kapcsolat kell. Ha a vonal elmegy, a kassza abban a pillanatban használhatatlan, és nincs mit tenni azon kívül, hogy vársz.
A saját gépen futó kassza a másik út. Ott a program a bolt gépén dolgozik, saját adatbázissal – az internetre csak a háttérben van szüksége, nem a kiszolgálás közben. Ez telepítést kíván, viszont az internet állapota nem állítja meg az eladást.
A nextraktár így épül fel: a bolt adatai a bolt saját gépén, a Főgépen vannak, a többi kasszagép pedig a helyi hálózaton (LAN) kapcsolódik hozzá. Internet az aktiváláshoz kell, a napi eladáshoz nem. Ha elmegy a net, az eladás megy tovább, a készlet levonódik, a bizonylat elkészül – és utólag sincs mit újra beütni, mert az adat eleve a boltban van. A böngészős webes fiók ettől külön fut.

Ami offline mégis megáll
Fontos tisztán látni, hogy az „offline működik” nem azt jelenti, hogy minden működik. Ami külső szolgáltatást igényel, az kapcsolat nélkül nem tud lefutni:
- Ami a számlázón át a NAV-hoz megy, ahhoz kapcsolat kell. Ha számlát is adsz, net nélkül ez a rész akad el – a NextBill az elakadt beküldést később újrapróbálja.
- A webshop-szinkron áll: az online készlet addig a legutóbbi állapotot mutatja, és az új webshop-rendelések sem érkeznek be.
- A böngészős webes fiók (például a telefonos leltár) nem érhető el. A riportok viszont a bolti programban vannak, azokat net nélkül is megnézed.
A lényeg, hogy ezek egyike sem állítja meg a kiszolgálást. Ha két kasszád van, azok sem veszítik el egymást: a helyi hálózaton át ugyanazt a Főgépet használják, ehhez nem kell internet.
Ami viszont kell: a Főgép és a helyi hálózat
A kasszagépeknek el kell érniük a Főgépet. Ha a Főgép leáll, vagy a bolti hálózat szakad meg, a kassza jelzi, a kosár a képernyőn megmarad, és a kapcsolat visszatérésekor folytatható – addig ne zárd be a programot. Az internet kiesése tehát ritkán gond; a Főgép áramellátása és a bolti router annál inkább.
Meddig bírja, és mi lesz az adatokkal
A gyakori kérdés, hogy egy offline kassza meddig működhet kapcsolat nélkül. Az eladás maga a Főgép adatbázisába dolgozik, ahhoz nem kell net. A program licence viszont a háttérben rendszeresen frissül az interneten át. Egy pár órás vagy néhány napos kiesés ezért nem gond; ha viszont hetekig nincs kapcsolat, a program előbb figyelmeztet, végül a folytatáshoz kapcsolatot kér.
Ennél fontosabb kérdés: ha a bolti gép elromlik, mi lesz az adatokkal? A nextraktárnál a bolt adatai a Főgépen vannak, és a szervereinken nem készül róluk mentés – a mentés a te kezedben van. A program tud menteni mappába vagy FTP-re, ütemezve és jelszóval titkosítva, de ez alapból ki van kapcsolva: a beállításokban kell bekapcsolnod. Ezt érdemes még az első éles nap előtt megtenni, nem akkor, amikor már baj van.
Mire érdemes felkészülni
A technikai megoldás mellé kell néhány megállapodás is, különben a kiesés akkor is zavart okoz, ha a program bírja:
- Tudja-e a pénztáros, hogy kapcsolat nélkül is kiszolgálhat? Ha nem tudja, meg fog állni.
- Van-e tartalék kapcsolat – akár egy telefon megosztott internete –, amíg a fő vonal nem jön vissza?
- Ellenőrzi-e valaki a kiesés után, hogy a webshop-szinkron és a számlák NAV-beküldése rendben lefutott?
- Be van-e kapcsolva a mentés, és tudod-e, hová ment a program?
- Ha a kiesés napokig tart, kit hívsz, és mikor?
Az a kérdés, amit a bemutatón érdemes feltenni
Kérd meg, hogy bemutatás közben bontsák az internetkapcsolatot, és utána szolgáljanak ki egy vevőt. Ez a legrövidebb út annak eldöntésére, hogy az offline működés valóban működik-e, vagy csak egy sor a funkciólistán.
Ez a szempont abban a pillanatban válik fontossá, amikor először történik meg. Addig könnyű alábecsülni – utána viszont ez lesz az első kérdés, amit a következő rendszernél feltesz az ember.